További egy orchideával bővült a gyűjteményem. (Ami immáron kettő darab orchideából áll. :D) Azt hiszem, én is bolondja lettem ezeknek a virágoknak. :) Gyönyörűek, és annyira fantasztikusan igénytelenek, hogy még én is életben tudom tartani őket. :D
(További képek a képre kattintva a fotóalbumban. :))
Ezen kívül a páromék felfedeztek a határ közelében Ausztriában egy ideiglenesen nyitva tartó boltot, ahol feltehetően a vámosok által lefoglalt árukat árusítják ki potom árért - jól be is vásároltam egy csomó vackot. :P Például a szüleimnek és a párom szüleinek egységesen vettünk egy-egy termoszt és darálós fűszertartó készletet (nehéz elmagyarázni, de nagyon menő), magunknak mosdókesztyűt, citrusfacsarót kancsócskával, télies, hópihemintás párologtatót, egeret, szennyeskosarat, szemeteskosarat.
Aztán a KIK-be is benéztünk, ahol vettem egy helyes kis lebernyeges blúzt, amit fel is veszek holnap a húgom diplomaosztójára (a válasz a kérdésre: igen, azért egy kicsit irigy vagyok, de csak mérsékelten :P), díszpárnákat, 1 eurós blúzokat, ridikült, vastag harisnyát, a páromnak pizsamát, nekem egy pár csilli-villi fülbevalót.
A pénztárnál természetesen meggyűlt a bajunk sokadszorra is a bankkártyás fizetéssel, tudniillik a magyar bankkártyák lézeres csíkja vacak, az osztrák masinák lézeres olvasó része pedig szintén vacak, ezért mindig sokat kell birkózni velük, hogy működjenek.
A párom így magyarázkodott (csípős gúnnyal persze) a kocsiban várakozó szülőknek:
- Bocs, hogy ilyen sokat kellett várni ránk, de tudjátok, hogy ilyenkor három akadályt kell legyűrnöm. 1: át kell erőszakolnom a bankkártyát a pénztáron. 2: meg kell győznöm Timit, hogy a blúz, amit kinézett magának, tényleg jól áll neki. 3: meg kell győznöm Timit, hogy 1000 ft nem sok egy blúzért, ami jól áll neki...
Volt még egy mókás kalandunk is. Tudniillik a párom nővére előtt (sérült) nem szabad megemlíteni, ha valakinek pisilnie kell. Ha nem jut eszébe, akármeddig bírja, de ha eszébe juttatjuk, akkor tíz percen belül muszáj eljutni egy mosdóig, akárhogy is. Úgyhogy az erre használt kódolt kifejezés a fésülködés.
Én: (a párom fülébe sutyorogtam a problémámat)
A párom: *sóhaj* - Apa, Timinek valahol meg kéne állnia fésülködni.
Apósjelöltem: - Semmi gond, a Baumaxban roppant kulturált és ingyenes a fésülködő szoba. Oda menjünk először, vagy az élelmiszer boltba?
Anyósjelöltem: *szigorúan* - Drágám, gondolhatod, hogy ha már szól, az azt jelenti, hogy nagyon kócos a haja!
A párom: *sóhaj* - De kicsim, miért nem szóltál előbb? Az előbb a plázában is nyugodtan megfésülködhettél volna.
Én: *égek* - Sajnálom... Tudod ilyenkor télen a hidegben... nagyon hirtelen össze tud kócolódni az ember haja.
De nem is baj, hogy be kellett mennünk a Baumaxba "fésülködni", mert ott akadtunk rá erre a helyes kis halványsárga orchideácskára leárazva, és nem tudtam otthagyni... Anyósjelöltemnek is vittünk egyet, mert tőle kaptam az orchidea mániámat :P, náluk már szinte minden ablakban és polcon van egy orchidea. :P
Amikor a pénztárnál ácsorogtunk, a párom a két orchideát egyensúlyozva, én meg üdvözült mosollyal szemlélve a zsákmányt, a párom kajánul és végtelen szeretettel rámvigyorgott: - Nyugodtan valld ám be, hogy csak azért kellett pisilned, hogy vehess magadnak egy orchideát!
(Pedig nem is. :P)
Valamint délelőtt megtanítottam anyósjelöltemet csillagot horgolni. :)